Így kezeljük a pihenőidőt - munkaidőkeret, 2. rész
Hogyan számoljuk ki a pihenőidőt? Mikor kezdődhet és mikor végződhet? Egy közelmúltbeli alkotmánybírósági határozat felkavarta az állóvizet. A munkaidőkeretről szóló cikksorozat második részében Gál István ezzel foglalkozik.
A heti pihenőidő kérdése nemrég külön figyelmet kapott azon oknál fogva, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja szerint elkülönülten kell kiadni, véleményem szerint jogosan, hiszen amennyit pihenek azt nem lehet összevontan kezelni. A döntés értelmében tehát a heti pihenőidő az utolsó napi munkavégzés végétől számított 11 óra múlva kezdődhet el leghamarább, azaz, ha én pénteken 16 órakor hagyom el a munkahelyemet, a heti pihenőidőm szombat hajnal 3-kor kezdődik és - miután az Mt. megfogalmazásában a hét naptári hetet, vagy megszakítás nélküli 168 órát jelent - vasárnap 24 órakor ér véget ér, ha heti pihenőnapot alkalmazok. Így ez az értelmezés alapján nem kaptam meg a heti két pihenőnapomat.
Ennél a számítási metódusnál azonban a vasárnap éjfél és a hétfői munkakezdés közötti idő egész egyszerűen kiesik, mert a heti pihenőnapnak vasárnap éjfélkor vége, a munka pedig hétfő reggel 8-kor kezdődik. Ez az időszak napi pihenőidő nem lehet, mert az definíció szerint „A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között” eltelt idő.
A heti pihenőidő fogalma talán pontosabb, ha úgy definiáljuk, hogy az előző heti munkavégzés és a következő heti munkakezdés között eltelt idő, a napi pihenőidő figyelembevételével. Azaz a pénteki munkavégzés és a hétfői munkakezdés között összesen 59 órának kell eltelnie, de ezzel a megfogalmazással a pihenőnap fogalmát gyakorlatilag megszüntettük, véleményem szerint a Alkotmánybíróság döntése is ezt tette.
A gyakorlat eddig az volt, hogy (még ha áthúzódott a munkaidő szombat hajnalra),
- hétfő reggelig számolva bőségesen megvolt a negyvennyolc órát kitevő pihenőidő
- a munkaidő nyilvántartásban ezt pénteki munkavégzésként és szombat - vasárnapi pihenőnapként kezelték.
A döntés értelmében a munkaidő nyilvántartásban a heti pihenőidőt és a napi pihenőidőt nem lehet egyben kalkulálni, azt külön meg kell jelölni, ami a biztosan fejlesztést igényel majd nyilvántartó szoftver esetén.
Visszakanyarodva a munkaidőkeret témájához: a heti pihenőidőt munkaidőkeret esetén a keret átlagában kell kiadni. Tehát egyik héten lehet csak húsz óra, de a keretben valahol kell lennie egy 76 órás heti pihenőidőnek. Ember/szoftver legyen, aki a döntésnek megfelelően ezt kiszámolja 3 éves időtávlatban…
A keret maximum 4 hónapos (vagy 16 hetes) lehet, kivétel a megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkarendben, valamint készenléti jellegű munkakörben, ahol ez az idő hat hónap (vagy 26 hét). A keret hossza kollektív szerződéssel meghosszabbítható 3 év időtartamra. Arra vonatkozólag nincs kitétel, hogy mikor kell kezdődjék vagy végződjék, a lényeg, hogy a munkanapok száma alapján meg kell határozni a keretben ledolgozandó munkaidőt. A hosszú munkaidőkeretnél adja magát a kérdés, hogy ki tudja megmondani milyen ünnepek és áthelyezett pihenőnapok lesznek 3 év múlva. (emlékeztetőül: 2017-ben márciusban dőlt el, hogy a nagypéntek ünnepnap lesz, azaz alig ez hónappal az ünnep előtt)
Azon felül, hogy a 3 éves munkaidőkeret lekövetése nem egyszerű feladat, - főleg, hogy mint említettem a heti pihenőidő (és egyébként a munkaidő is) átlagban is számítható - költségelszámolási kérdést is felvet: a 3 éves keret végén kifizetett többlet munkavégzésre járó díjazást melyik évre könyvelem? Eddig elhatárolható volt év végén, és a tárgyév eredményének terhére volt elszámolható, de 3 éven keresztül nem lehet elhatárolni.
A munkaidőkeret hosszával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzetet megszüntető jogszabály lehetőséget biztosít új munkahelyet teremtő beruházás esetén a munkáltatónak arra, hogy Békés Megyei Kormányhivatalnál kérvényezze azt, hogy kollektív szerződés nélkül 24 havi munkaidőkeretet alkalmazzon, amennyiben a beruházás nemzetgazdasági érdek. Magyarán a munkaidőkeret 4 hónaptól hároméves időtartamig terjedhet.
A munkaidőkeret egy gazdálkodási szemléletű intézmény, sokak szemében nem egy humánus intézmény, mert bérelvonó hatása van. Valójában bérköltség-kiegyenlítő hatása van, amivel viszont munkahelyeket lehet életben tartani.
Így kezeljük a munkaidőkeretet - 1. rész
Ennél a számítási metódusnál azonban a vasárnap éjfél és a hétfői munkakezdés közötti idő egész egyszerűen kiesik, mert a heti pihenőnapnak vasárnap éjfélkor vége, a munka pedig hétfő reggel 8-kor kezdődik. Ez az időszak napi pihenőidő nem lehet, mert az definíció szerint „A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között” eltelt idő.
A heti pihenőidő fogalma talán pontosabb, ha úgy definiáljuk, hogy az előző heti munkavégzés és a következő heti munkakezdés között eltelt idő, a napi pihenőidő figyelembevételével. Azaz a pénteki munkavégzés és a hétfői munkakezdés között összesen 59 órának kell eltelnie, de ezzel a megfogalmazással a pihenőnap fogalmát gyakorlatilag megszüntettük, véleményem szerint a Alkotmánybíróság döntése is ezt tette.
A gyakorlat eddig az volt, hogy (még ha áthúzódott a munkaidő szombat hajnalra),
- hétfő reggelig számolva bőségesen megvolt a negyvennyolc órát kitevő pihenőidő
- a munkaidő nyilvántartásban ezt pénteki munkavégzésként és szombat - vasárnapi pihenőnapként kezelték.
A döntés értelmében a munkaidő nyilvántartásban a heti pihenőidőt és a napi pihenőidőt nem lehet egyben kalkulálni, azt külön meg kell jelölni, ami a biztosan fejlesztést igényel majd nyilvántartó szoftver esetén.
Visszakanyarodva a munkaidőkeret témájához: a heti pihenőidőt munkaidőkeret esetén a keret átlagában kell kiadni. Tehát egyik héten lehet csak húsz óra, de a keretben valahol kell lennie egy 76 órás heti pihenőidőnek. Ember/szoftver legyen, aki a döntésnek megfelelően ezt kiszámolja 3 éves időtávlatban…
A munkaidőkeret hossza
A keret maximum 4 hónapos (vagy 16 hetes) lehet, kivétel a megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkarendben, valamint készenléti jellegű munkakörben, ahol ez az idő hat hónap (vagy 26 hét). A keret hossza kollektív szerződéssel meghosszabbítható 3 év időtartamra. Arra vonatkozólag nincs kitétel, hogy mikor kell kezdődjék vagy végződjék, a lényeg, hogy a munkanapok száma alapján meg kell határozni a keretben ledolgozandó munkaidőt. A hosszú munkaidőkeretnél adja magát a kérdés, hogy ki tudja megmondani milyen ünnepek és áthelyezett pihenőnapok lesznek 3 év múlva. (emlékeztetőül: 2017-ben márciusban dőlt el, hogy a nagypéntek ünnepnap lesz, azaz alig ez hónappal az ünnep előtt)
Azon felül, hogy a 3 éves munkaidőkeret lekövetése nem egyszerű feladat, - főleg, hogy mint említettem a heti pihenőidő (és egyébként a munkaidő is) átlagban is számítható - költségelszámolási kérdést is felvet: a 3 éves keret végén kifizetett többlet munkavégzésre járó díjazást melyik évre könyvelem? Eddig elhatárolható volt év végén, és a tárgyév eredményének terhére volt elszámolható, de 3 éven keresztül nem lehet elhatárolni.
24 havi keret kollektív szerződés nélkül: így lehetséges
A munkaidőkeret hosszával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzetet megszüntető jogszabály lehetőséget biztosít új munkahelyet teremtő beruházás esetén a munkáltatónak arra, hogy Békés Megyei Kormányhivatalnál kérvényezze azt, hogy kollektív szerződés nélkül 24 havi munkaidőkeretet alkalmazzon, amennyiben a beruházás nemzetgazdasági érdek. Magyarán a munkaidőkeret 4 hónaptól hároméves időtartamig terjedhet.
A munkaidőkeret egy gazdálkodási szemléletű intézmény, sokak szemében nem egy humánus intézmény, mert bérelvonó hatása van. Valójában bérköltség-kiegyenlítő hatása van, amivel viszont munkahelyeket lehet életben tartani.
Így kezeljük a munkaidőkeretet - 1. rész
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
A munkavállalók elégedettsége nem csak az anyagiakon múlik: friss kutatás
Nem a pénzügyi korlátok, hanem a tehetségek megtalálása a legnagyobb kihívás a cégek toborzásában. A megtartásban sem a fizetés az első számú... Teljes cikk
Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a... Teljes cikk
Várakozáson felül: 600 ezer forint az átlagkereset. Elindultak a bérek?
Minden elemzői várakozást felülmúltak a KSH által közzétett januári kereseti adatok. A bruttó átlagkereset 605.000 Ft, a rendszeres bruttó... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel! 2 hete
- Munkaviszonyba kell venni az ételfutárt vagy a taxist? 4 hete
- Hiába nő az igény az irodába való visszatérésre, virágzik a rugalmas munkavégzés piaca 4 hete
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 1 hónapja
- Ragaszkodnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéshez 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 1 hónapja
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam? 2 hónapja
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 2 hónapja
- A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya 2 hónapja
- Home office munka 2 hónapja